Pénzes Géza kiállítás megnyitó – 2022. május 27. 17 óra
A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma és Balassagyarmat Város Önkormányzata [...]
Mesébe szőtt tánc – CSALÁDI DÉLUTÁN a Palóc Múzeumban április 30-án 15.00 órától
Sok szeretettel hívunk és várunk minden kicsit és nagyot [...]
2022.04.25. 17.00/ Múzeumi Hétfők – Gyökerek és szárnyak: A felvidéki magyarság – Szvorák Zsuzsanna, a Füleki Gimnázium tanárának szemszögéből
A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. [...]
A kiállítás a 19. század utolsó harmadától mutatja be a vidék paraszti életmódját, az emberi élet három nagy fordulója: a születés, a házasság és a halál szokáskörének tárgyai és archív fotográfiák segítségével. A sokalakos jelenetekben gazdag tárlat a szokások, a néphit, a népi vallásosság mellett a tárgyalkotó népművészet emlékeinek megismerésére is lehetőséget ad.
Látogatható egész évben,
nyitvatartási időben!
A kiállítás múzeumalapítónknak, Nagy Ivánnak állít emléket, az európai műveltségű történész könyvtárának sajátos megközelítésű bemutatásával. A könyvtárban a magyar történelem, legfontosabb eseményei is feltárulnak a látogatók előtt, különös tekintettel Nógrád vármegyére. A könyvtár belépőjéül a tudós pályaképét is felvázoló korhű dolgozószoba-enteriőr szolgál.
Látogatható egész évben,
nyitvatartási időben!
Az egykori vármegyeháza épületében (Civitas Fortissima tér 2.) található kiállítás bepillantást nyújt Madách Imre életének sorsdöntő pillanataiba, közéleti tevékenységébe, s ezen belül az 1848/49-es szabadságharccal közvetlenül vagy közvetve összefüggő eseményekbe. A könyvbarát látogatók itt megcsodálhatják Madách Imre fő művének Az ember tragédiája-nak összes magyar nyelven megjelent kiadását: az 1861-ben nyomtatott első kötettől egészen a modern, kortárs kiadványokig, köztük számos igazi, szemet gyönyörködtető könyvritkasággal. A tárlaton látható színpadi makettek, fotók, díszlettervek a Tragédia színpadi történetét mutatják be. Az emlékszoba kutatóhelyként is működik, de várjuk a középiskolás diákokat is, múzeumpedagógiai foglalkozásokra, alternatív irodalomórákra.
nyitvatartási időben!
A múzeumépület szomszédságában áll Magyarország első szabadtéri múzeuma. Az lakóházat, istállót, pajtát magába foglaló épületegyüttes jellegzetes palóc porta képét mutatja a 18-19. század fordulójáról. A berendezés egy több generációs nagycsalád életterét idézi, amely számos régies jegyet őrzött meg a egészen a múlt század elejéig.
Az összesen több mint ezer műtárggyal rendelkező látványtárunkban, a palóc népművészet legszebb alkotásai mellett, Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kapcsolódó rekvizitumok, Balassagyarmat történetére vonatkozó tárgyak és dokumentumok láthatóak. Látogatóink a helyszínen egyúttal betekintést nyerhetnek múzeumunk elektronikus nyilvántartásába és raktározási módszerébe.
Látogatható egész évben, nyitvatartási időben!

Cene gál István 1969-ben született Salgótarjánban, Cereden él családjával. Rajz tanulmányokat Iványi Ödön majd Földi Péter irányítása alatt folytatott.
Művészettörténetet hallgatott Dr. Végvári Lajos professzornál a Miskolci Bölcsész Egyesületben. Diplomáját a DOTE EÜ Főiskolai Karán szerezte.
Tagja a Magyar Festők Társaságának.
2009-ben Nógrád Megyei Prima díjas lett képzőművészet kategóriában.
2015-ben „European Art Star” díjat kapott Brüsszelben.
Több mint negyven egyéni kiállítása volt országhatáron belül és kívül.
Látogatható 2022. március 11. – től április 23-ig, nyitvatartási időben!

A Múzeumok Őszi Fesztiváljának idei mottója: „Múzeumi harmónia”. A programfelhívás arra kívánt rávilágítani, miként tudnak a múzeumok a testi-lelki egyensúlyhoz hozzájárulni. Erre az áhított összhangra, vagyis a „jóllétre” utal a „múzeumi harmónia” szlogen. A közös öröm kifejezésére központi témaként a zene és a zenélés lett megnevezve.
Természetes volt tehát számunkra, hogy idei kamarakiállításunk témájául mi is a zenét, a muzsikálást és a népi hangszereket válasszuk. Múzeumunk igen gazdag palóc emberek, pásztorok készítette népi hangszerekben: dudákban, furulyákban, citerákban, kanászkürtökben. Látványtárunk nagyszerű válogatást ad közre ezekből, amelyek megtekintésére most nyíló kamarakiállításunk kísérő részeként is tekintünk. De egy további apropója is van kiállításunknak: augusztusban hét, csodálatos szlovákiai népi hangszert, négy fujarát és három furulyát vásároltunk a kitűnő gyetvai népművésztől, Ján Trebula úrtól, aki nemcsak művészi megszólaltatója a hangszereknek, de saját maga készíti is őket mesteri fokon.
Kiállításunk tárgyi és fotóanyagát alapvetően Fényes Dezső 1930-as, Manga János és Zólyomi József 1950-es, ’60-as évekbeli gyűjtései adják. A paravánokon hat, nagyméretű, dokumentumértékű zenész fotóportré idézi fel a palóc emberek zeneszeretetét, hangszeres zenetudását. További 11 hangszer: furulyák, citera, hegedű, kanászkürt tanúskodik arról, melyek voltak az itt élők kedvelt zeneszerszámai. Külön tabló idézi meg az utolsó magyar dudás, a tereskei Pál István emlékezetét, és mutatja be munkásságát. És természetesen láthatók a Trebula úrtól vásárolt csodálatos hangszerek.
Látogatható 2022. április végéig, nyitvatartási időben!
Múzeumunk sokféle színes és érdekes múzeumpedagógiai foglalkozással várja az óvodás, általános iskolás és középiskolás csoportokat. Jelenlegi foglalkozáskínálatunk főként népismeret, néprajz témakörökön alapszik, de egyéni igényekhez igazodva irodalomtörténeti vagy helytörténeti tematikájú múzeumi órák szervezését is tudjuk vállalni. A foglalkozások megtartására hétfőtől-péntekig, 8 és 16 óra között van lehetőség. Jelentkezésüket korosztály, téma és időpont egyeztetéssel emailben vagy telefonon legalább egy héttel előzetesen várjuk.
Kutatóink érvényes kutatási engedély birtokában, saját költségükre, kutatási célra alkalmas méretű és minőségű digitális vagy papír alapú (számítógéppel nyomtatott) másolatot kérhetnek a kutatott – állományvédelmi szempontból is másolható állapotú, nem muzeális – anyagról. Publikálásra, illetve további felhasználásra alkalmas minőségű másolat készítése csak külön közlési engedély birtokában lehetséges. A másolatok készítése és kiadása során a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény előírásait figyelembe kell venni.