‘ONCE UPON A TIME THERE WAS A BORDER GUARDS…’ THE HISTORY OF THE BORDER POLICE DIRECTORATE FROM 1945 TO 2007

Az MNM Palóc Múzeumába látogatók 2018. 05. 24-től tekinthetik meg a balassagyarmati határőrizetről szóló időszaki kiállításunkat, amely egyaránt mutatja be az általános jellemzőket és a helyi sajátosságokat. A korabeli dokumentumokat, térképeket, illusztrációkat és fotókat ábrázoló tablók ismertetik a magyarországi határőrizet történetét is. Kiderül, hogyan védték honfoglaló őseink a határainkat, ki a határőrök védőszentje, mely uralkodóink alatt épült ki a végvárrendszer, valamint, hogy milyen változásokat hozott a határőrizetben a dualizmus, a világháború, a kommunizmus és a rendszerváltás történeti időszaka. Vendégeink kiállításunkban archív fotókon keresztül megismerhetik a balassagyarmati határőrök mindennapjait szolgálati időben és azon kívül, bekukkanthatnak a határőrök hálószobájába is. A kiállítás megtekintésekor az is kiderül, hogy vajon hogy nézett ki egy NATO szoba, és milyen volt egy klubhelyiség a ’90-es években, vagy mit viselt egy útlevélkezelő ellenőr.

A tárlat gazdag tárgyi anyaga között egyenruhák, fegyverek, fotográfiák, kitüntetések, hivatalos okmányok, tankönyvek, ajándéktárgyak és személyes dokumentumok egyaránt megtekinthetőek. Audiovizuális anyagok szintén hozzáférhetőek a kihelyezett eszközökön.

I WAS BORN: AT THE DOWN OF 1900 – PHOTO EXHIBITION OF ZSANETT KALMÁR FROM TERÉNY

Kalmár Zsanettnek hívnak, 1982-ben születtem Balassagyarmatom.
A fotográfiával, mint önálló művészeti ággal 2015-ben találkoztam egy kedves barátom által, aki már akkor, több mint 10 éve ennek szentelte életét, ez tette ki a mindennapjait.
Egy nap annyit kérdezett tőlem, hogy mit szólnék ahhoz, ha elvinne engem fotózni és megmutatná nekem a világot, ami valójában az Én Világom!
Érdekes arccal nézhettem rá, mert csak annyit mondott engedd, hogy megtörténjen! Láss és tárd ki a szíved! Engedtem és Nyitottam a Világ felé a saját világom felé!
Attól a perctől kezdve maximálisan az életem részévé vált, eggyé váltunk!
Elindult egy folyamat, álmok szövögetése, vágyak arról, hogy majd egyszer, fotókiállításom lesz! De milyen témában? Ekkor jött egy gondolat, egy érzés, hogy vidéki lány vagyok, Palóc lány és itt vannak a gyökereim ez az Én Hazám, ez az Otthonom!

2017-ben sikeresen megvalósult első kiállításom. Az ARTTÉKA Művészet Határok Nélkül Egyesület közreműködésével, a „Közösségek hete” program alkalmából.

Születtem: 1900 Hajnalán címmel

Fotótémám: Nógrád megye,. Terény, Palócföld lett! Ezen belül is a Község páratlan szépségű palóc parasztházai.
Számomra igazi értéket hordoznak!
Hiszen azokat a falakat aggódás, szeretet, gondoskodás és nem utolsósorban, bizakodó hit emelt föl!
Álmom és vágyam mind ezt a szépséget életben tartani, megmutatni minél több embernek és tovább adni a jövőnek. Így, kép formájában úgy, ahogy Én látom és érzem mindennél közelebb a szívemhez!
További terveim között szerepel egy könyv megalkotása is, amiben nem csak a házak, hanem a népviselet és a gasztronómia is helyet kapna az általam készített fotókon keresztül.
Elszánt és kitartó vagyok, hiszek abban, hogy sikerül!

FALU VÉGIN EGY KIS HÁZ… NÉPI ÉPÍTÉSZETÜNK PUSZTULÓ EMLÉKEI BIHARI PUHL LEVENTE KÉPZŐ- ÉS FESTŐMŰVÉSZ KÉPEIN

Életút

Bihari Puhl Levente, Levy – 1957. december 29-én született Székesfehérváron. Kisgyermek kora óta Siófokon élt és dolgozott, 2018-ban Jánosházára, felesége szülővárosába költözött. A művészetek, különösen a képzőművészet eszmélésétől fogva érdekelték, izgatták nyiladozó értelmét. Élete egyik máig ható, meghatározó élménye volt találkozása Salvador Dalí művészetével.

Felkészülés a pályára

1979-ben felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Ekkor azonban már tudta, hogy élethivatásként választja a képzőművészetet. Elkezdett festészetet, anatómiát, modellrajzot tanulni. Több képzőművész körben dolgozott, és otthonában rendezett be önképző műhelyt. A festészet alapjait, a modellrajzot, az anatómiát Daday Kálmán festőművésznél, Rudnay Gyula tanítványánál tanulta. Mesterének tekinti Wessely Tibort művész-pedagógust, a Képcsarnok Vállalat egykori művészeti mentorát. Ő számos fiatal, pályakezdő művészt indított el a festészet útján. Igazából ő vezette be Levyt a klasszikus festészet rejtelmeibe – melyet mindig is keresett és el akart sajátítani.

Artex – megélhetési festészet

1980-tól az ARTEX-nél dolgozott. Ez jó iskola volt arra, hogy megtanulja a klasszikus festészet alapjait és mesterfogásait, amelyek mindig is vonzották. Nagy előny volt, hogy rendszeres megrendelésekhez jutott: a nagyközönség ízlését kielégítő zsánerképeket és tájképeket kellett festenie. Ezeket a képeket külföldi műkereskedők rendelték, s így festményei eljutottak a világ számos országába.

Messenger Művészeti Alkotóközösség

1990-ben társaival megalapította a MESSENGER Művészeti Alkotóközösséget. 1990-től kezdett el több társával csoportos kiállításokat is rendezni. Napjainkig több mint száz egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön egyaránt. Ez idő tájban indult el a hazai képkereskedőkkel való szoros kapcsolata is, számos és folyamatos megrendelést eredményezve. Ekkortól fogott hozzá azokhoz a témákhoz, amelyeket az ihlet jellemzett: magyar tájak, portrék, csendéletek, és főleg a transzcendens témák.

Artlevy

Az 1990-től 2008-ig terjedő időszakot a teljes mesterség elsajátítása jellemezte az olajfestészet terén. Művészi témái egyre gazdagodtak: magyar várak, borvidékek, vadászat, horgászat, Balaton, Őrség, népi, keresztény és szürreális témák, az avantgárd kortárs lehetőségei. Behatóan kezdett foglalkozni a különféle stílusoknak, modoroknak, irányzatoknak a jelenben mutatkozó művészi problematikájával. Különféle anyagokra kezdett el festeni, a témához és ihlethez illően: fatáblák, réz- és vaslemezek, bőr, vászon, kerámia, kő, gránit, márvány, cserép stb.

Levyntgard és az absztrakt

A 2000-es évektől dolgozta ki új festészeti filozófiáját, amelyet levyntgardnak hív, és elkezdett absztrakt, dekonstrukciós művekkel is kísérletezni. Napjaink képzőművészetében trendi az absztrakt, a non-figuratív, a dekonstrukció. Ő azonban sohasem a kritikusok, a galériák, a műkereskedelem igényeinek és elvárásainak megfelelően használta e szemlélet- és kifejezésmódokat. Bár nyilvánvaló vonzódása a figuralitáshoz, felismerte, hogy a XX. század végének, XXI. század elejének képzőművészete bizonyos vizuális problémákra, művészetfilozófiai kérdésekre csak absztrakt, nonfiguratív formákban képes válaszokat adni. Ezeket az alkotásait talán nem tekinti művészete csúcspontjainak, de az, hogy megszülettek, jelzik, hogy fontosságot tulajdonít nekik, és művészi továbblépése jelentős állomásainak tartja őket.

Szilárdfy Zoltán művészettörténész szerint festészete: „az ezredforduló hiteles szövettani lenyomata.”

Irodalom:

Vasvári Zoltán: Levy – egy autonóm művész portréja. Underground, Budapest, 2011.

Vasvári Zoltán: A felszámolás melankóliája. Irodalmi Jelen, 2017. október

 

Bővebb ismertető anyagot a művészről és munkásságáról

a wikipediá-n, valamint a facebook-on lehet találni.

e-mail: levy@levyntgard.com

tel.: +36-30/394-4786