„Gyűjtsük össze a legkisebb történelmi morzsáját is a múltnak, ami hazánk, nemzetünk… megismerésére adalékul szolgálhat.” (Nagy Iván) A  Palóc Múzeum ma is eleven népi műveltséggel rendelkező táj, az országhatáron is átterjedő Palócföld középpontjában fekszik. Meghatározó szerepe van a régió kultúrájának feltárásában, megőrzésében, tudományos feldolgozásában, és e tárgyi és szellemi örökségnek kiállítások formájában való nyilvánosság elé tárásában. A néprajz,  irodalom- és  helytörténeti arculatú múzeum, mint a térségi kulturális örökség alapintézménye, értékes gyűjteményi anyaggal bír; műtárgyakban, képi- és hangzóanyagban, írásos, rajzos és egyéb dokumentumokban megtestesülő forrásbázis. A Nógrád vármegyei Múzeumi Társulat Nagy Iván akadémikus  történész fáradhatatlan munkásságának eredményeképpen jött létre, 1891. március 15.-én, Balassagyarmaton. Az Alapszabály a célokat így rögzítette: “Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, természet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképpen Nógrád vármegyére vonatkozik.” A gondolatok, amelyeket alapításkor elődeink megfogalmaztak, ma is érvényesek. A múzeum gazdag  néprajzi gyűjteménye átfogja Nógrád megye teljes (magyar, szlovák és német  nemzetiségi) paraszti kultúráját. A néprajz valamennyi jelentősebb témaköre (textil, viselet, bútor, kerámia, pásztorművészet, hangszer, népzene, népi vallásosság) képviselteti magát. A múzeum gyűjteményi anyagából föltárható sajátos, a jövő szolgálatába állítható hagyományos gyakorlat  a tradicionális falusi létmód egyensúlyi jellege, a természettel kialakított egészséges ökoszisztéma.  A takarékos, nemzedékről-nemzedékre építkező, és a természet értékeit fenntartó falusi, mezővárosi mentalitás sokrétűen jelenik meg a Palóc Múzeum gyűjteményeiben. A vidék történelmi adottságai, gazdasági elmaradottsága, az önellátó életmód  hosszú ideig való fennmaradása következtében ez a tárgyi világ meglehetősen archaikus állapotot tükröz, a régebbi formák, anyagok, technikák konzerválódtak, s ennek köszönhetően  korábbi időszakok életmódjába nyújtanak betekintést.   A Múzeum mögötti ligetben 1932-ben felállított parasztporta az első,  áttelepített épületekből álló szabadtéri gyűjtemény Magyarországon. A palóc fundus az 1990-es években út menti kiskápolnával és feszülettel bővült. A múzeum  irodalomtörténeti gyűjteménye olyan különleges, Madách Imréhez és Mikszáth Kálmánhoz kapcsolódó eredeti dokumentum- és fotóanyagot tartalmaz, amely a két szerző életművéről, és arról a korszakról, amelyben éltek, teljes és árnyalt képet ad. A levelek, személyes és hivatalos jellegű iratok, a kortársak visszaemlékezései, illetve Madáchnak és Mikszáthnak a kortársaira és a korabeli viszonyokra való reflexiói kor- és kultúrtörténeti jelentőséggel bírnak. A korábbi megyeszékhely történeti kutatása és a várostörténeti muzeológia szintén fontos szakága a Palóc Múzeumnak. A történeti gyűjtemény nagyobb számban a 20. század eleji Balassagyarmat kereskedelmének, kisiparának (hangsúlyosan a kézműves kisipar) tárgyi emlékeit őrzi. A Palóc Múzeum feladata látogatóját ráébreszteni a palócság néprajzi, történelmi, kulturális értékeire, annak érdekében, hogy az intézményt, mint saját múltját reprezentáló múzeumot tartsa számon. Küldetése a térségi társadalom identitástudatának erősítése.