A magyar múzeumügy születésének bicentenáriumán jubileumi hangsúlyt kap a Nógrádvármegyei Múzeum alapításának évfordulója is. Nagy Iván genealógus történész akadémikus 1891. március 15-én alapította meg a múzeumot szülővárosában, Balassagyarmaton. A példás életű tudós egyenes ági örökös híján minden javát a közügy oltárára szentelte. A mintegy tízezer kötetes, muzeális értékű könyvtárát is a balassagyarmati múzeumnak adományozta, végrendeleti meghagyással és felelősség átruházással.

A kiállítás és kutatóhely megnyitása egy éppen száz éve napirendre került cél megvalósítását jelenti – évszázados adósság kiegyenlítését, úttörő jelleggel. Úttörő mivoltát az adja, hogy egyrészt a Palóc Múzeum régi könyvanyagát fokozott műtárgyvédelmi körülményeket nyújtó térbe helyezték, másrészt a könyvtárat kiállításként mutatják be, harmadrészt a működő, kutatható könyvtárat multimédia és számítógépes kapacitással kiegészítve kutatóhellyé alakították.

Nagy Iván könyvtára számos kódexet, ősnyomtatványt, régi magyar ill. muzeális értékű könyvanyagot valamint kéziratot tartalmaz. A könyvtár legértékesebb anyaga 1949-50-ben – felsőbb utasításra – az Országos Széchényi Könyvtárba került letétként, melyből válogatás tekinthető meg a tárlaton.

A kiállítás célja a könyvtár születésének és jellemzőinek, valamint a múzeumalapító tudós otthoni alkotó környezetének, szellemiségének bemutatása, illetve – a főként történelmi tematikájú gyűjtemény révén – a magyar évszázadok áttekintése, a mitikus múlt és történelmünk közismert csomópontjai köré szervezve. A kiállításban a rendezők Nagy Iván dolgozószobáját enteriőrként jelenítették meg, amelyben korhűségre, polgári ízlésvilágának, jómódjának szemléltetésére törekedtek.

Nagy Iván pályája a következő rendben tárul a látogató elé: családi örökség; a felkészülés időszaka (iskolaévek); honvédélet a szabadságharcban és a bujdosás napjai; kényszerpályákon (nevelőként ill. ügyvédként); a tudós történész – Pesten (közéleti pályafutása a fővárosban); a közügyért! – Nógrádban (nógrádi pályafutása, múzeumalapítása); a könyvtárépítő.

A könyvtár köteteiből föltáruló nemzeti történelem a következő csomópontokhoz igazodik: őstörténet; honfoglalás – Árpád-házi királyok kora; az Anjou-kor; az egymást követő századok, benne kiemelten a XVI-XVII. századi török uralom ideje és a XIX. század, mint a szabadság és a polgárosodás kora.