- április 9-én születtem Hugyagon. A helyi általános iskolát követően kerültem a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumba, ahol Farkas András tanár úr fedezte fel, hogy vizuális és képzeletbeli képességeim az átlagosnál jobbak. Négy éven át az ő magán tanítványa voltam. Sokat köszönhetek neki.
Ezt követően a Szegedi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakos növendékeként intenzívebb és önállóbb képalkotó emberré kezdtem válni.
Mesterem ott Fischer Ernő volt, aki Budapestről járt Szegedre tanítani.
Diplomám megszerzését követően 1973-tól tanár lettem egy Balassagyarmathoz közeli település (Őrhalom) általános iskolájában. Itt azonnal beindítottam egy rajz szakkört is.
1978-1982 között sikeresen megszereztem második szakmai diplomámat is a Magyar Képzőművészeti Főiskola levelező tagozatán. Itt Bráda Tibor festőművész volt a mesterem.
1980-ban kineveztek Nógrád megye rajz-művészettörténet szakfelügyelőjévé. 75 általános iskola és 6 középiskola szakmai kontrollja volt a feladatom.
Ugyancsak 1980-ban a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskola rajz tanára lettem. A szakfelügyelő rendszer aztán 1990-ben megszűnt.
Az általam alkalmazott technikákról ennyit: tollrajzolás, akvarellezés és olajfestés mellett az igazi kedvenc technikám a rézkarcolás lett. Az ehhez szükséges eszközöket is sikerült beszereznem és Dózsa iskolában délutánonként tudtam velük dolgozni.
1993-ban történt egy nagy változás a tanári munkámban és az életemben.
A Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója, Ember Csaba keresett fel és javasolta, hogy alakítsunk ki náluk képzőművészeti tanszakot is. Így aztán aktív tanári életem hátralévő 20 évet itt töltöttem. Több mint 400 diákot igyekeztem a képzőművészet kreatív lehetőségeivel megismertetni és erre az alkotó útra “terelni”. Negyvennél valamivel többen ezt az életpályát választották. Néhányan külföldi művészeti akadémiákon tanultak tovább és sikeresek is lettek.
Tanári hivatásomat nagyon szerettem, szívesen csináltam.
Mint alkotó képzőművész a rajzoláson és festésen kívül sokat foglalkoztam a sokszorosító grafikával (metszés, rézkarcolás, nyomtatás). Az 1980-as évek elejétől kezdve megkedveltem a fényképezést is. Így aztán nehéz lenne eldönteni, hogy melyik technikát helyeztem az előtérbe.
Számos kiállítást rendeztem és rendeztek a képeimből.
Balassagyarmaton volt a legtöbb, de képeim eljutottak Salgótarjánba, Egerbe, Miskolcra, Békéscsabára, Makóra, Szombathelyre, Szegedre, Budapestre és még számos településre. Például Berlinbe is.
Szerettem művésztelepekre is járni. 22 éves korom óta eljutottam itthon sok-sok helyre, az utóbbi években pedig Erdélybe is.
Mostanában a tollrajzolást, az akvarellezést és a fényképezést művelem legszívesebben.
2015 őszén áttelepültünk Balassagyarmatról Nagymarosra. Itt tagja lettem a DUKE (Dunakanyari Képzőművészeti Egyesület) társulatnak.
2019-ben hetvenedik születésnapom idején nyílt meg a helyi Művelődési Központban egy életmű kiállításom.
