Színezd ki a benned élő Madách-képet! Tárlatunk – szakítva a hagyományokkal – a hosszú ismertetések helyett inkább az érzékszervekre hatva mutatja meg a drámaíró ismert és kevésbé ismert arcait. Az eredeti műtárgyak, relikviák, használati tárgyak mozaikszerűen rajzolják meg a költő életét és fő művét Az ember tragédiáját. Természetesen egyes témákban az elmélyülésnek is teret adunk érintőképernyős adatbázisunk révén, amiből még az is kiderülhet miért festette meg Madách Imre Zrínyi Miklós arcképét.

Az elsősorban pásztorok keze munkájaként számon tartott áttört faragási technika a magyar népművészetben már a XVIII. századtól kimutatható. Az állattartáshoz kapcsolódó munkaeszközök (pásztorbot, fokos, juhászkampó) mellett leginkább háztartásban használatos tárgyakat, bútorokat találunk a faragásban jeleskedő, és egymással olykor versengő pásztoremberek alkotásai között.

Az idén 80 esztendős Egri István balassagyarmati fafaragó alkotásai hidat képeznek a múlt század pásztorművészete és a jelenkor között. Fába faragott történetei nem csak a régi tradíciók tovább élését jelentik, hanem azok gondolkodó, fantáziadús újra alkotását is.

A “Trianon 103 | Kitaszítottak – Ahol az Ipoly elválaszt” c. időszaki kiállítás a trianoni békediktátum értelmében az ország centrumából periférikus helyzetbe kerülő, határvárossá váló nógrádi megyeszékhely, Balassagyarmat 1920-as, sorsfordító éveire fókuszál. A határfolyóként meghatározott, az elválasztás szimbólumává váló Ipoly folót középpontba állító tárlatban a korszak szimbólikus tárgyai mellett, érdekes mikrotörténetekkel, interaktív megoldásokkal is találkozhatnak a látogatók.