Bihari Puhl Levente, Levy – 1957. december 29-én született Székesfehérváron. Kisgyermek kora óta Siófokon élt és dolgozott, 2018-ban Jánosházára, felesége szülővárosába költözött. A művészetek, különösen a képzőművészet eszmélésétől fogva érdekelték, izgatták nyiladozó értelmét. Élete egyik máig ható, meghatározó élménye volt találkozása Salvador Dalí művészetével.
Felkészülés a pályára
1979-ben felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de nem vették fel. Ekkor azonban már tudta, hogy élethivatásként választja a képzőművészetet. Elkezdett festészetet, anatómiát, modellrajzot tanulni. Több képzőművész körben dolgozott, és otthonában rendezett be önképző műhelyt. A festészet alapjait, a modellrajzot, az anatómiát Daday Kálmán festőművésznél, Rudnay Gyula tanítványánál tanulta. Mesterének tekinti Wessely Tibort művész-pedagógust, a Képcsarnok Vállalat egykori művészeti mentorát. Ő számos fiatal, pályakezdő művészt indított el a festészet útján. Igazából ő vezette be Levyt a klasszikus festészet rejtelmeibe – melyet mindig is keresett és el akart sajátítani.
Artex – megélhetési festészet
1980-tól az ARTEX-nél dolgozott. Ez jó iskola volt arra, hogy megtanulja a klasszikus festészet alapjait és mesterfogásait, amelyek mindig is vonzották. Nagy előny volt, hogy rendszeres megrendelésekhez jutott: a nagyközönség ízlését kielégítő zsánerképeket és tájképeket kellett festenie. Ezeket a képeket külföldi műkereskedők rendelték, s így festményei eljutottak a világ számos országába.
Messenger Művészeti Alkotóközösség
1990-ben társaival megalapította a MESSENGER Művészeti Alkotóközösséget. 1990-től kezdett el több társával csoportos kiállításokat is rendezni. Napjainkig több mint száz egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön egyaránt. Ez idő tájban indult el a hazai képkereskedőkkel való szoros kapcsolata is, számos és folyamatos megrendelést eredményezve. Ekkortól fogott hozzá azokhoz a témákhoz, amelyeket az ihlet jellemzett: magyar tájak, portrék, csendéletek, és főleg a transzcendens témák.
Artlevy
Az 1990-től 2008-ig terjedő időszakot a teljes mesterség elsajátítása jellemezte az olajfestészet terén. Művészi témái egyre gazdagodtak: magyar várak, borvidékek, vadászat, horgászat, Balaton, Őrség, népi, keresztény és szürreális témák, az avantgárd kortárs lehetőségei. Behatóan kezdett foglalkozni a különféle stílusoknak, modoroknak, irányzatoknak a jelenben mutatkozó művészi problematikájával. Különféle anyagokra kezdett el festeni, a témához és ihlethez illően: fatáblák, réz- és vaslemezek, bőr, vászon, kerámia, kő, gránit, márvány, cserép stb.
Levyntgard és az absztrakt
A 2000-es évektől dolgozta ki új festészeti filozófiáját, amelyet levyntgardnak hív, és elkezdett absztrakt, dekonstrukciós művekkel is kísérletezni. Napjaink képzőművészetében trendi az absztrakt, a non-figuratív, a dekonstrukció. Ő azonban sohasem a kritikusok, a galériák, a műkereskedelem igényeinek és elvárásainak megfelelően használta e szemlélet- és kifejezésmódokat. Bár nyilvánvaló vonzódása a figuralitáshoz, felismerte, hogy a XX. század végének, XXI. század elejének képzőművészete bizonyos vizuális problémákra, művészetfilozófiai kérdésekre csak absztrakt, nonfiguratív formákban képes válaszokat adni. Ezeket az alkotásait talán nem tekinti művészete csúcspontjainak, de az, hogy megszülettek, jelzik, hogy fontosságot tulajdonít nekik, és művészi továbblépése jelentős állomásainak tartja őket.
Szilárdfy Zoltán művészettörténész szerint festészete: „az ezredforduló hiteles szövettani lenyomata.”
Irodalom:
Vasvári Zoltán: Levy – egy autonóm művész portréja. Underground, Budapest, 2011.
Vasvári Zoltán: A felszámolás melankóliája. Irodalmi Jelen, 2017. október

Bővebb ismertető anyagot a művészről és munkásságáról a wikipediá-n, valamint a facebook-on lehet találni.
e-mail: levy@levyntgard.com
tel.: +36-30/394-4786