Magyarországon már 1945-től, a szovjet megszállást követően folyamatosan érték retorziók az egyházi személyeket, papokat, szerzeteseket anélkül, hogy bűncselekményt követtek volna el, bírói ítélet nélkül internálták, vagy börtönbe zárták őket. Emellett gyakran megfigyelték, és folyamatosan ellenőrizték az egyházak képviselőit. A szovjet megszállás után a vallásosság az egyik első számú ideológiai ellenséggé lépett elő, a „klerikális reakció” a szocializmus építését akadályozó „erők” gyűjtőfogalma lett. Az 1948-ban létrejött kommunista diktatúra egyik célja az volt, hogy belátható időn belül felszámolja a vallásosságot és annak közvetítőit, az egyházakat.

Az egyházak működését korlátozó intézkedések sorát az 1945-ös földreform nyitotta meg, amely elvette az egyházaktól az önállóságot biztosító anyagi alapot. Bár a földreform a katolikus egyházat érintette a legérzékenyebben, még a katolikus püspökök – így Mindszenty József, az új prímás is – elfogadták. Valamennyi egyházat sújtotta 1946-ban számos egyházi egyesület, így a cserkészszövetség betiltása is. A legnagyobb csapás azonban a felekezeti iskolák államosítása volt 1948-ban. Ezzel az egyházat megfosztották társadalmi befolyásának egyik legfontosabb bázisától. Ehhez az évhez kötődik Mindszenty József bíboros letartóztatása is.

1950 nyarán került sor a szerzetesrendek feloszlatására. Az ő érdekükben ült tárgyalóasztalhoz a püspöki kar küldöttsége a pártállam képviselőivel. Végül Grősz József kalocsai érsek a katolikus püspöki kar nevében aláírta a magyar állam és a katolikus egyház közötti egyezményt, melyben a püspökök kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy a szerzetesrendek működését az állam – néhány kivétellel – nem engedélyezi. Ezen túl drasztikus lépésekkel is igyekeztek korlátozni az egyházak működését; papok és szerzetesek ezreit szórták szét, börtönözték be vagy végezték ki, papnevelő intézeteket szüntettek meg és megszervezték a fennálló rendhez hű békepapi mozgalmat, melyhez zömében csak kényszerből csatlakozott a papság. Az egyházak működésének ellehetetlenítését elsősorban az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) volt hivatva végrehajtani.

/Részlet a kiállításhoz készült, a kiállítás kurátora, Tikovits Ernő által szerkesztett ismertető füzetből/

A kiállítás  2014. február 28. és 2014. május 31. között tekinthető meg.

További információkért látogasson el a vándortárlat saját honlapjára: www.szamontartva.hu

A kiállításmegnyitón készült felvételek megtekintéséhez kattintson ide.