A csesztvei emlékmúzeum Magyarország egyetlen Madách-emlékhelye. A nógrádi kisközség kúriájában Az ember tragédiájának költője 1844 decembere és 1853 szeptembere között lakott. Számos verse, levele, vallomása kelteződött Csesztvéről; itt élte házassága első, boldog esztendeit – 1845 után feleségével, Fráter Erzsébettel; itt – és innen az egykori megyeszékhelyre, a közeli Balassagyarmatra be-beutazva – lett tevékeny részese Nógrád politikai életének a reformkor utolsó éveiben és 1848/49 forradalmas esztendeiben; s végül innen hurcolták el 1852 augusztusában, hogy egyéves vizsgálati fogságot, börtönt és internálást szenvedjen Kossuth bujdosó titkárának rejtegetéséért és szembenézzen a forradalmi szervezkedés vádjával is.

Emlékeiben leírt verssoraiban Csesztve mindig harmónia, az idill múltbamerülő színtereként jelent meg:

Messze tőlem, dőre földi gondok,
E küszöbnek kívüle maradtok,
Szent e hely; Kicsiny világom ez…
(Otthon)

Madách Imre Alsósztregovára költözése után (1853) is többször felkereste Csesztvét és itt gazdálkodó Károly öccsét. Utoljára 1864-ben, néhány héttel halála előtt dolgozott kedvelt helyén, a kert ma is látható ékessége, a nagy hársfa alatt.

1862 augusztusában nevezetes találkozás színhelye volt az udvarház: ahogy arra az emléktábla is utal, Madách itt fogadta a Tragédia felfedezőjét, Arany Jánost.The Memorial Museum of Csesztve is the only memorial place established for Madách. The writer of the Tragedy of man lived in the mansion house of the Nógrádian village between 1844 and 1853. A good number of his poems, letters and confessions were written from Csesztve. He spent the first happy years of his married life here after 1845. He took active part in the political life of the county in the last years of the reform era and in the war for independence in 1848/49. This is the village he was captured and taken away to prison for hiding the secretary of Kossuth.

In his poems Csesztve always appears as the scene of harmony and happiness.

After moving to Alsósztregova (1853) he several times visited Csesztve and his brother making a living here. Just a few weeks before his death in 1864 he worked here at his beloved place, under the attractive linden tree still seen today.

The house was the scene of a remarkable meeting in 1862, as Madách was here welcoming the discoverer of the Tragedy, János Arany.